2012. Szept. 28, péntek 15:05
Az út szervezése szörnyű volt.
Azt hittem, hogy egy jó nevű, megbízható céggel szerződtem, de nem.
Odafelé rendben ment minden, bár csodálkoztam, hogy mi a fenéért indulunk olyan korán, amikor egy nap az út, jó korán leszünk ott. (Reggel 7, de ebből 6.40 lett, mert már mindeni ott volt, ezért több helyen is sokat várakoztunk, de ez annyiban nem baj, hogy többet lehetett járkálni. De azért az "Ott vagyunk már?" is érdekelt...)
Le is értünk Sartira pont 24 óra és 5 perc alatt. Szuper volt minden határ, annyiban volt ez jobb, mint a Grand, hogy a Grandos buszok mindig feltorlódnak a határokon, a benzinkutaknál, többet kell mindenhol várni, itt meg mindig egyedül voltunk, annak ellenére is tartották az egy napos menetidőt (ez a normális), hogy inkább fél órás pihenők voltak 20 perc helyett.
Ott voltunk, minden szép és jó volt, bár a kirendelt idegenvezetőjük egy tudálékos kiscsaj volt, de szerencsére nem sok dolgunk volt vele. Mondjuk nem volt szép, hogy hazaindulás előtti napon délben mászkáltunk a faluban, látjuk kiírva az iroda előtt a táblára, hogy a hazautazással kapcsolatban eligazítás akkor este nyolckor lesz. Na de ha épp ott vagyunk, bementünk kérdezősködni. Azt mondta, hogy most állítják össze, hogy ki melyik busszal megy haza, valós információt majd csak este. Oké, visszamentünk, tömeg, várakoztunk, aztán csak annyit mondott, hogy holnap reggel vagy ő jön értünk 9 és fél 10 között az apartmanhoz a cuccokért és viszi a parkolóba, vagy ha ő nem jön, az azt jelenti, hogy ott a busz és az jön, be is lehet majd pakolni. De hogy ki melyik busszal megy haza, azt a sofőrök fogják megmondani majd ha megérkeztek. EBBŐL MIT NEM TUDOTT DÉLBEN ÉS MI VOLT ÚJ INFO ESTÉRE??? 9-kor amúgy is el kellett hagyni az épületet. Amellett egyszerre négyen mentünk be be érdeklődni, mert egy házban laktunk, két, anyánál is idősebb hölgy, anya meg én. Én is jóval idősebb vagyok a csajnál, de mindenkit simán letegezett. Úgyhogy lestem is kifele a fejemből, de a két hölgy (mint jó állampolgár) volt érkezés után eligazításon, és ott mondta a csaj, hogy neki egyszerűbb tegezni az embereket. Na ja, ha beszélsz ötven emberhez egyszerre, és annak a fele fiatal, még talán oké is, de ha négy láthatóan idős hölggyel kommunikálsz, akkor tessék csak tessékelni, Ha nem megy, magázni. De mégse tegezni. Én se tegeztem le a két hölgyet.
Másnap indultunk haza, mint kiderült, át kell szállni a határon. Oké, volt már rá példa, megoldottuk mindig, nem volt akkora gond. Igen ám, de a Grandosok tudnak számolni, a ContiBUSZ nevű társaság, mert velük utaztunk, nem. Mi indultunk Sartiról fél egykor, a másik busz meg... nem tudom mikor honnan, de jó másfél órát vártunk rájuk. A mi sofőreink korrektül elmondták, hogy kinek kell átszállni és milyen rendszámú buszra. Úgy is pakoltak, hogy az átszállók hátra tették a csomagokat. Két buszt vártunk, az egyik sem jött túl hamar, a miénk meg pláne. Az új buszunk sofőrei viszont egyáltalán nem voltak a topon, nem tudták, hogy kinek kell leszállni, felszállni és hova üljön. A csomagok is teljesen össze-vissza voltak, mindent ki kellett szedni... Jó hosszan rendeződött az ügy, aztán kiderült, hogy egy házaspár úgy döntött, hogy ők mégse a nekik rendelt buszra szállnak, hanem hozzánk. Emiatt is volt a galiba, mert beültek valahová, elfoglalva más helyét. Mázlijuk volt, hogy volt pont két hely szabadon, illetve elméletileg csak egy. Mert mi foglalt helyen ültünk hárman, anya mellett volt egy üres hely, arra bárki ülhetett. De a másik üres hely az azért nem volt üres, mert aki mellette ült, ő két helyet fizetett. Nyilván a kényelem, vagy ki tudja, lehet, hogy egészségügyi okokból. Nekem sem bírja a lábam a 24 órás lógást. Szóval a két plusz főt beültették arra a helyre is, én azért ezt nem hagytam volna...
Aztán úgy volt, hogy ez a busz megy Pestre és onnan végig Miskolcig. De jött nekik a levél, hogy Pesten mindenki kiszáll, átszáll... Ez annyival volt jobb, hogy 20 perc alatt valóban megtörtént, de akkor is kétszer átszállítani, a csomagokkal szerencsétlenkedni...
Ja, csomag. Nem kértek plusz pénzt a plusz csomagért végül. Ezzel csak azt érték el, hogy jól felhúztak a pakolás előtt és nem két közepes táskával mentem, hanem egy jó nagy dög bőrönddel, ami hazafelé pláne nehéz volt. Nyögtek is rendesen. Úgy kellett nekik.
Na de nekünk is, köszönjük IBUSZ, többet NEM!
(Még egy érdekesség: Nei Poriban összehívták a népeket, hogy nyolc ember kell, aki még egy hetet tud maradni, mert nem tudják hazavinni őket. Minden költséget, szállást fedeznek. Ez milyen már??? Hogyhogy nem tudják hazavinni??? Hogy a bánatba számoltak el valamit ennyire???)
Jövő évi terv, ha a politika is úgy akarja :Kusadasi a Granddal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése