Jöhet a következő

2012. Dec. 14, péntek 11:03

Lefoglalva, befizetve, már csak a visszaigazolást várom.

Törökország, Kusadasi, Yonca apartman 2013.09.07-től két hét.

(Utazással együtt 09.06-tól 09.22-ig)

Persze Grand Tours.

Sarti 2012.

2012. Szept. 28, péntek 17:58

Azért még van mit fejlődni a technikának, induláskor letöltöttem egy Private Diary nevű alkalmazást, amit használtam is, mennyivel egyszerűbb lenne most azt ide másolni a telefonról.

Úgyhogy most nagyjából fejből, később lesznek fotoklippek is persze, meg videók.

Megérkeztünk szombaton, jó korán, szállás persze még nincs kész, lepakoltunk, irány reggelizni. Pékség, minőség ugyanaz.

Aztán privát faluséta. Ezen most is jókat nevettem, mi a fenének faluséta, letett a busz reggel, aki estig nem járja be ezt a pár utcát, az magára vessen.

Különben sincs már welcome drink, mit a régi szép időkben... 

Aztán megszerveztük a két hetet, ez egyszerű volt, csak Thesszaloniki az irodától és magunktól kalózhajó. A városba pénteken vittek be, így hajózni szerdán tudtunk.

Addig fürdés, pihenés, evés...

Jó nagy hullámokkal indult az ottlét, ki is próbáltuk a zsebszörföt, de mi nem vagyunk képzett szörfösök, ahogy a videón a szörfvilágbajnok mutatta, az olyan egyszerű volt. Komoly karmunka, vagy csak a hullámok voltak kevésbé ideálisak. (Fogjuk a hullámokra.) Attól persze jól el lehetett hülyéskedni vele, bár nekünk még felfújódni sem akart szakszerűen, úgy fújtuk tüdővel. 

A tenger ellenben isteni, jókat sétáltunk benne és a partján is. Vannak kis és valamivel nagyobb halak, azok követtek minket, gondolom ahogy mentünk a vízben, felkavarodott a homok és volt benne kaja.

Kedden elmentünk eleinte hárman, majd ketten kirándulni a Szív-öbölhöz. Meg is találtuk, de nagy csalódás volt, mert nagyon összeszemetelték. Károly akart fürdeni, én úgy voltam vele, hogy majd megyünk még oda, és akkor viszek fürdőcuccot, de ezek után nem mentünk meg egyszer.  Amúgy kb. 10 km oda-vissza a szállástól gyalog. (4.9 x 2, de a kirándulás túl volt a 10-en, mert elmentünk az öböl melletti dombon végig, mert az öblöt csak felülről látni szívnek.)

A hajókirándulás majdnem olyan volt, mint tavaly, csak épp a nagy kikötőből indult, mert nagyon jöttek a hullámok. Mi lementünk a kis kikötőbe, láttuk, hogy gyűl a nép. Aztán, hogy nagyon gyűl a nép. Na, mondom, nem csak mi megyünk, mert a MariaNatasa személyzettel együtt is csak 25 fős. Na igen, akkor indult a Robinson-túra is, a nagy hajóval. Szívattuk egymást az idegenvezetővel, hogy a mi utunk jobb lesz, mert családias, szerinte meg nincs WC a hajón. Be akartam még szólni neki, hogy de mi fogunk látni delfint, ez félig be is jött, mert náluk csak az egyik oldalon lehetett látni őket. Na ja, mert nekünk Attila követte őket, meg ismeri a járást és úgy irányította a hajót, hogy próbálta elszakítani a kicsiket a nagyoktól, így elég sokáig ott voltak körülöttünk.  De azért a delfinlátást nem jó elkiabálni, mert nagy blamázs lett volna, ha ők látnak, mi meg nem.

A kaja megint szuper volt, köszi Zsuzsa innen is! 

Aztán jött Thesszaloniki és vele az eső is.

A városban még aránylag jól elvoltunk,  igaz, az utolsó két órát egy cukrászdában töltöttük, mert annyira esett. Képeket sem tudtam rendesen csinálni, annyira nem sajnálom, mert már vannak, mikor Paraliáról mentünk be. Most az volt a különbség, hogy egyből a várfalhoz vittek minket, mi ott leléptünk és hármasban sétáltunk le az Arisztotelész térig. Nagyon érdekes volt a város turisták által nem látogatott részén is nézelődni. 

Amit sajnálok, hogy az eső miatt már nem tudtunk elmenni városnéző buszozásra, az időnkből tellett volna,  a Fehér toronytól indul és a város 8 nevezetességét érinti. Ha nem szállunk le, 70 perc egy út. Nagyon ötletes különben, mert van lehetőség fel és leszállni róla a nevezetességeknél, vagy akár 2 napos jegyet is venni rá. 

De ha esik, akkor nem indul. És esett.

Katt a képre. 

Aztán esett még további  3 napon keresztül kisebb-nagyobb megszakításokkal. Használtuk a wifit, megnéztük az x-faktor válogatókat, kabarékat, neteztünk (bár nem ezért jöttünk...). (Valaki Barátokköztöt is nézett. Nem én voltam.)

Mikor nem esett, akkor mentünk téblábolni meg enni. Ekkor külön jó volt, hogy eddig csak az autók miatt kellett figyelni az utcán, most még a nagy tócsákat is kerülgethettük.  Meg az autóktól félrehúzódni...

Aztán már tényleg nem csináltunk semmi említésre méltót.  Evés, vásárlás, fürdés, fotó, film, stb. Nyaraltunk. Azért mentünk.

Még egyszer az IBUSZ-ról

2012. Szept. 28, péntek 15:05

Az út szervezése szörnyű volt.

Azt hittem, hogy egy jó nevű, megbízható céggel szerződtem, de nem.

Odafelé rendben ment minden, bár csodálkoztam, hogy mi a fenéért indulunk olyan korán, amikor egy nap az út, jó korán leszünk ott. (Reggel 7, de ebből 6.40 lett, mert már mindeni ott volt, ezért több helyen is sokat várakoztunk, de ez annyiban nem baj, hogy többet lehetett járkálni. De azért az "Ott vagyunk már?" is érdekelt...)

Le is értünk Sartira pont 24 óra és 5 perc alatt. Szuper volt minden határ, annyiban volt ez jobb, mint a Grand, hogy a Grandos buszok mindig feltorlódnak a határokon, a benzinkutaknál, többet kell mindenhol várni, itt meg mindig egyedül voltunk, annak ellenére is tartották az egy napos menetidőt (ez a normális), hogy inkább fél órás pihenők voltak 20 perc helyett.

Ott voltunk, minden szép és jó volt, bár a kirendelt idegenvezetőjük egy tudálékos kiscsaj volt, de szerencsére nem sok dolgunk volt vele. Mondjuk nem volt szép, hogy hazaindulás előtti napon délben mászkáltunk a faluban, látjuk kiírva az iroda előtt a táblára, hogy a hazautazással kapcsolatban eligazítás akkor este nyolckor lesz. Na de ha épp ott vagyunk, bementünk kérdezősködni. Azt mondta, hogy most állítják össze, hogy ki melyik busszal megy haza,  valós információt majd csak este. Oké, visszamentünk, tömeg, várakoztunk, aztán csak annyit mondott, hogy holnap reggel vagy ő jön értünk 9 és fél 10 között az apartmanhoz a cuccokért és viszi a parkolóba, vagy ha ő nem jön, az azt jelenti, hogy ott a busz és az jön, be is lehet majd pakolni. De hogy ki melyik busszal megy haza, azt a sofőrök fogják megmondani majd ha megérkeztek. EBBŐL MIT NEM TUDOTT DÉLBEN ÉS MI VOLT ÚJ INFO ESTÉRE??? 9-kor amúgy is el kellett hagyni az épületet.  Amellett egyszerre négyen mentünk be be érdeklődni, mert egy házban laktunk, két, anyánál is idősebb hölgy, anya meg én. Én is jóval idősebb vagyok a csajnál, de mindenkit simán letegezett. Úgyhogy lestem is kifele a fejemből, de a két hölgy (mint jó állampolgár) volt érkezés után eligazításon, és ott mondta a csaj, hogy neki egyszerűbb tegezni az embereket. Na ja, ha beszélsz ötven emberhez egyszerre, és annak a fele fiatal, még talán oké is, de ha négy láthatóan idős hölggyel kommunikálsz, akkor tessék csak tessékelni, Ha nem megy, magázni. De mégse tegezni. Én se tegeztem le a két hölgyet.

Másnap indultunk haza, mint kiderült, át kell szállni a határon. Oké, volt már rá példa, megoldottuk mindig, nem volt akkora gond. Igen ám, de a Grandosok tudnak számolni, a ContiBUSZ nevű társaság, mert velük utaztunk, nem. Mi indultunk Sartiról fél egykor, a másik busz meg... nem tudom mikor honnan, de jó másfél órát vártunk rájuk. A mi sofőreink korrektül elmondták, hogy kinek kell átszállni és milyen rendszámú buszra. Úgy is pakoltak, hogy az átszállók hátra tették a csomagokat. Két buszt vártunk, az egyik sem jött túl hamar, a miénk meg pláne. Az új buszunk sofőrei viszont egyáltalán nem voltak a topon, nem tudták, hogy kinek kell leszállni, felszállni és hova üljön. A csomagok is teljesen össze-vissza voltak, mindent ki kellett szedni... Jó hosszan rendeződött az ügy, aztán kiderült, hogy egy házaspár úgy döntött, hogy ők mégse a nekik rendelt buszra szállnak, hanem hozzánk. Emiatt is volt a galiba, mert beültek valahová, elfoglalva más helyét. Mázlijuk volt, hogy volt pont két hely szabadon, illetve elméletileg csak egy. Mert mi foglalt helyen ültünk hárman, anya mellett volt egy üres hely, arra bárki ülhetett. De a másik üres hely az azért nem volt üres, mert aki mellette ült, ő két helyet fizetett. Nyilván a kényelem, vagy ki tudja, lehet, hogy egészségügyi okokból. Nekem sem bírja a lábam a 24 órás lógást. Szóval a két plusz főt beültették arra a helyre is, én azért ezt nem hagytam volna...

Aztán úgy volt, hogy ez a busz megy Pestre és onnan végig Miskolcig. De jött nekik a levél, hogy Pesten mindenki kiszáll,  átszáll... Ez annyival volt jobb, hogy 20 perc alatt valóban megtörtént, de akkor is kétszer átszállítani, a csomagokkal szerencsétlenkedni...

Ja, csomag. Nem kértek plusz pénzt a plusz csomagért végül.  Ezzel csak azt érték el, hogy jól felhúztak a pakolás előtt és nem két közepes táskával mentem, hanem egy jó nagy dög bőrönddel, ami hazafelé pláne nehéz volt. Nyögtek is rendesen. Úgy kellett nekik.

Na de nekünk  is, köszönjük IBUSZ, többet NEM!

(Még egy érdekesség: Nei Poriban összehívták a népeket, hogy nyolc ember kell, aki még egy hetet tud maradni, mert nem tudják hazavinni őket. Minden költséget, szállást fedeznek. Ez milyen már??? Hogyhogy nem tudják hazavinni??? Hogy a bánatba számoltak el valamit ennyire???)  

Jövő évi terv, ha a politika is úgy akarja :Kusadasi a Granddal.

Újra

2012. Szept. 12, szerda 18:18

Láttunk most is delfineket!!!

Éljen a wifi

2012. Szept. 9, vasárnap 15:20

Zeusznak hála van wifi a szálláson. :-) Ugyan nem innen fogok írni , majd csak otthonról, de minden ugyanolyan szuper itt, mint tavaly. A szálláson vannak hiányosságok, de majdnem mindent hoztunk, ami nincs, viszont reggel kinyitom az ajtót és egyből a napfelkeltét látom, az Athos mögül.

Az IBUSZ-szal csak indokolt esetben

2012. Szept. 4, kedd 18:23

Azért foglaltunk náluk, mert jó ajánlatuk volt, akciósan tavaly, és jó helyen van az apartman is.

Az is oké volt, hogy a buszjegyet többféleképpen számolták, olcsóbb volt, mint a Grandos, de a kéthetes felárral ugyanannyi, ez így oké.  Az már kevésbé tetszett, hogy először 4 eFt volt a konkrét ülőhely foglalás, aztán mondták, hogy akikkel szerződtek, azok vissza mondták, más céggel utaztatnak, lehet, hogy ott más lesz. Más is lett, 5 eFt. Na jó, még belefér, nekem kell a konkrét hely, bár a Grandnál ez csak 3 eFt.

Most kissé kiakadtam, mert mert mentem a részvételi jegyért, erre előadja a csaj, hogy a buszba csak egy bőröndöt lehet bepakolni, ha van kettő, a másodikért plusz 500 Ft-t kel fizetni. És a bőrönd is csak 20 kg lehet. Na, álljatok neki mérlegelni, mit gondolnak ezek elindulunk két hétre önellátóan egy övtáskával?

Úgyhogy bepakoltam  a nagy bőröndöt, pedig egy kisebbet és egy sporttáskát akartam. Viszont ügyes voltam, hagyok itthon dolgokat és nincs kinyitva a szélesíthető cippzáras rész. Meg vettünk kis helyen elférő spéci törülközőt, sokat számít az is. 

De az IBUSZ-szal legközelebb nagyon megfontoltan megyünk, ha végképp nincs más út.  Jövőre mindenképp Grandos utunk lesz.

És most is tuti jó lesz, már csak kettőt kell dolgozni.

Csak azért írtam meg ezeket, hogy ha más is velük kapcsolatban gondolkodik, akkor kérdezősködjön.

ÉLJEN SARTI!!! 

A negyvenedik

2012. Júl. 15, vasárnap 21:31

Szuper jó nap volt, változatos minden téren.

Már terveztem egy ideje, hogy ma olyasmit kell csinálni, amitől emlékezetes marad ez a nap. Mert mégis csak kerek szám, no. Valami különleges kell, valami első.

Nagyon szép ajándék lett volna mondjuk egy tengerparti nyaralás, először látni a tengert, de szerencsére ez már régóta éves rutin. Viszont van valami, amit még sosem csináltam és már rég szerettem volna.

Repülni.

Így pár hete felvettem a kapcsolatot a repülőterünk titkárával, egyeztettünk és ma  volt életem első (séta)repülése. 

Valami fantasztikus volt, féltünk, hogy az idő nem kedvez, de pont jó volt, sütött a nap, de volt sok szép felhő is. 

Egyáltalán nem féltem, vigyorogtam ki a fejemből és jó lenne még, még még...

Ezzel a géppel repültünk:

És a nap végén, mikor mentem haza, még az eső is eleredt, de sütött a nap is, és így kaptam egy szivárványt is. 

2012-es út befizetve

2011. Dec. 9, péntek 08:13

Mégse az eredetileg kiválasztott Viroziba megyünk, amúgy mindnen oké. Foglaláskor derült ki, hogy ezt az apartmant egy idős házaspár üzemeltette, a bácsi meghalt, a néni így nem vállalja.

Második esélyesként kinéztük a Spanost, így abba megyünk. Az apartman annyira nem túl érdekes kívülről, hogy még véletlenül se fényképeztük le, persze nem ronda, de a harmadik ház a George-tól a falu felé.

 

Két hét szeptember 7-23-ig.

Újfent szervezkedünk

2011. Nov. 29, kedd 11:35

A IBUSZ oldalán láttam, hogy ha még idén lefoglalom az utat, akkor az idei áron nyaralhatok jövőre is.

E mellett több érv is szól:

Ha meg van rá a pénz (igen), akkor mindegy, hogy december végéig vagy január végéig fizetem az összeget, mint azt a Grandosoknál tettem.

Én az idén már tavasszal megvettem az aktuális útra szánt költőpénzt, aztán nem is figyeltem az árakat. Akkor még 272-ért sikerült venni, utána kicsivel lement 270-re, de ez ilyenkor már pláne nem zavar. Anyának induláskor eszébe jutott, hogy csak kéne még váltani pénzt, Szegeden néztük az árfolyamot és rendesen padlót fogtam, 289 volt. Azóta pedig, mint tudjuk... legutóbb 321-ért láttam tegnapelőtt.

Ezek után ki tudja, milyen árakkal kalkulálnak az irodák, hisz a külföldi szállást nyilván Euróban kell fizetniük, és ha a busz kint tankol, akkor azt is.

Emiatt is az IBUSZ mellett döntöttünk a tavalyi árak miatt és az is jó, hogy pontosan tudjuk, hova megyünk. A falu legszélén van az apartman, így ha oldalt kapunk szállást, akkor még a vízre is rálátni. Ugyanabban az utcában, ahol az idén is voltunk, attól kb még egy perc séta, tehát minden ugyanolyan "messze" van, éttermek, központ, pékség. És mivel a falu szélén van, azért ott már tényleg csak az jár, aki ott, vagy a Beach-en lakik. 

És az IBUSZ-nak legalább olyan megbízhatónak kell lenni, mint a Grand Tours-nak.

Virozi apartman. Saját képek idénről, a felső képen látszik a pálmafák mögött a tenger:

A terv: szeptember második - harmadik hete.

Odafelé a határon

2011. Szept. 25, vasárnap 16:55

Tudom, hogy nem szabad, de annyit kellett várakozni és ha már kiszállítottak minket, hogy lehet cigizni, akkor a nemdohányos fényképezőbolond mit csinál a határon? Panorámaképet. Aránylag jól sikerült, látni, hogy a cég megszállta a határt, a lengyelek legnagyobb "örömére".

A sor: Grand Setra, lengyel, Grand Irizar, Grand Irizar, Grand Irizar, Grand Setra, Grand Scania, lengyel és valaki más.

A miénk volt a középső Irizar.

Rákattintva nagyobb lesz.

És ha már határ, a kedvencem:

Sarti 2011.avi

Sarti 2011. - szóban

2011. Szept. 16, péntek 18:58

Indulás:

Jó az, hogy a Grand Tours megbízhatóan szervez, de már annyira nagyban csinálja, hogy bizony ez a határon hátrány. Most is hat buszunk várt Röszkénél. Még szerencse, hogy nem a hatodikban ültünk. És az is mázli, hogy a szerbek nagyjából dolgozgattak, mert Károly kollégájával találkoztunk kint, ők 8 órát vártak, 30 óra volt a buszút. (Másik irodával jöttek, még a magyaroknál is rossz volt a szervezés.)

Szintén mázli, hogy odafelé még nem sztrájkoltak a görög határőrök, hazafelé meg  volt előttünk pár busz, mind elintézte a papírmunkát, aztán egyszer csak felengedték a sorompót és átengedtek mindenkit. Amennyien voltak előttünk, ez a várakozás annyi volt, mintha egyesével mentünk volna.

Oda 24, vissza 22 óra volt az út.

Sarti:

Nem tudom máshoz hasonlítani, egyszerre van ott az új és a régi, az ófalu rész  bája pótolhatatlan. Mondjuk nem értem, hogy omladozó, lakatlan házikókat miért nem adnak el, egy vagyon szerintem egy telek ára, de hát ők tudják. (Bár válság van.) Vannak nem omladozó régi házikók, azok igazán hangulatosak.

A víz fantasztikus, találtunk a szállástól nem messze egy olyan részt, ahol csak az elején mély egy kicsit, de csak derékig, aztán meg sokáig be lehetett gyalogolni. Ha nincs sok hullám, ami kissé felkavarja a vizet, akkor  csodálatosan tiszta, annyira, hogy nagyon sokáig lelátni az aljára. Már rég nem ér le a lábad, de még akkor is teljesen átlátszó.

A szállás:

Eleinte volt egy kis kavarodás.  Családi vállalkozás, két szállodájuk (?) van. és valami hiba miatt, nem az itthoni foglalással volt baj, a másikba tettek el. De szerencsére megoldódott, a másik szóba se jöhetett volna, kint volt az út túloldalán, jó messze a falutól és aránylag messze a tengertől is. És mivel a kinti szervezés hibája volt, kaptunk pár kedvezményt. Nem tudom, a légkondi benne volt-e az árban, de nem fizettünk érte, plusz a szállást nem foglalta el más aznap, mikor ki kellett költözni, és maradhattunk a busz indulásáig felár nélkül. Így az a nap is teljese értékűnek számított, kétszer is fürödtem a tengerben, mászkáltunk egy nagyot a faluban is, csak az út miatt már nem nagyon ettünk.

Ami miatt ezt a szállást választottam, az az, hogy ezt írták:

"Új Sarti központjában, mintegy  50 méterre  a tengerparttól található a Hotel George. 

Az ízlésesen épült Hotel George kínálja mindazt, amire  egy igényes turistának szüksége van."

Nos: a központ az még kissé odébb van, de nem nagy a falu, nincsenek távolságok, ez még elmegy. 

50 méter: nem mértem le, ez korrekt, egy épület van előttünk, aztán a part. A vízből kifelé rendszeresen mezítláb jöttem, hogy a homok ne dörzsölje a papucsban a lábam. 

A második mondat miatt választottam ezt a szállást, mert így többre jött ki árban, mintha máshova megyek. Gondoltam ennek oka van, de hagy legyek egyszer igényes... Nem jöttünk rá arra sem, hogy mitől Hotel ez a George,  mert a minimum reggeli sem volt benne, ami egy szállodánál azért járna, sőt, még közös helyiség sem volt, egy mellékhelyiség sem, hogy mikor be meg kiköltözünk, akkor lenne hova menni, meg indulásig lerakni a cuccot. Mint írtam, ez megoldott volt, többször csináltuk már amúgy azt, hogy fizettünk zsebbe a tulajnak és maradhattunk délutánig, ez nem is gond, de ha kitettek volna, akkor is lett volna hova menni. Hát itt nem, legfeljebb a Phillisbe.

Két darab kétszemélyes apartmant béreltünk, ezt a kavarás miatt úgy tudták biztosítani, hogy az egyik háromágyas lett. Nem értettük miért nevezik háromágyasnak. Volt benne egy franciaágynak csúfolt nagyobb ágy, de ketten nem fértünk volna el rajta, pláne hogy mindketten eléggé forgolódósak vagyunk. Meg egy sima heverő. A fürdőszoba pedig a kétágyasban nagyobb volt, mint a mi "háromágyasunkban". Plusz annak volt első és hátsó terasza is, nekünk meg csak egy első. De még így is jó, mert bár pakolásnál nem volt ideális, az alagsori szobákat kaptuk (először fel kellett vinni a cuccot a recepcióhoz, aztán le a földszint alá), de a fentebbi részeken az erkélyek sokkal kisebbek voltak, bár erkélyviszonylatban átlagosak. Jó volt nekünk a terasz félig a tengerszint alatt.

Amit sajnáltam, hogy átfestették, nem a képen látható vidám kék már, valami ocsmány színt szereztek, a szoba is azzal volt lekenve, olyan színe volt, mint egy félig kész háznak, ami le van vakolva de még nem színezték. Könyörgöm, ha már festéket vesznek, vegyenek valami diszkrét sárgát vagy bármilyen szép pasztellszínt, ugyanannyiba kerül és ugyanannyi munka szépre festeni, mint rondára. 

Kaja:

Többször emlegettük, hogy magas a mérce...

Károly összeolvasott itthon mindent, aztán mások igen ajánlottak három helyet, azokkal próbálkoztunk. 

Az első helyen magyarok voltak, kedvesek, azonnal leitattak minket "ingyen" ouzóval. Rendeltünk tintahalkarikát (kötelező első vacsora nekem) meg muszakát. Mert az tavaly pazar volt.

Nos, itt nem. A besamelt alig találtuk a tetején, fotón azonosítottuk, hogy az lehetett az... A tintahal finom lett volna, ha jobban leitatják róla az olajat. Meg nem volt forró. Sebaj, a kenyér is finom volt. 

A második ajánlat egy halétterem volt, nehezen beazonosítottuk a nevét, és örültünk, mert az volt a hozzánk legközelebb eső étterem. Többször is ettünk itt, a polip finom volt, de a tintahal az valami kisebb fajta lehetett, nem vágták jó vaskos szeletekre, de még van fogunk. Károly evett ott kardhalat, anya csirkemellet grillezve meg muszakát is, én meg még rántott sajtokat, elég jók voltak, de mint mondtuk, magas a mérce...

A harmadik ajánlott étterem egy pizzéria volt, na az azért mégse..., azt az olaszoknál kell enni. Főleg ha csak egy hétig vagyunk, nehéz is volt a kétheti adagot beosztani...  (Dipankrin)

A mi harmadikunk volt a legjobb, idegenvezetők is ajánlották, ugyanis esténként röhögtünk az újakon, mikor falusétára vitték őket, ott álltak meg.  A falusétákat nem igazán értjük, de ezek szeretik szervezni. Ugyanis Sartin van vagy három utca, eleinte egy, aztán elágazik. A harmadik meg a parti étteremsor. Itt próbálj meg eltévedni... Persze nyilvánvaló, hogy itt élő idegenvezetőknek vannak kapcsolatai az éttermesekkel, hogy oda ajánlgatják a népeket, de mi ezt nem kajáljuk meg. Most honnan tudjam, hogy valóban azt mondja Sarti egyik legjobb éttermére, hogy az a legjobb? Vagy rájövök, vagy sem. Gondolkodtam, hogy kiszólok nekik, mert ott vártunk a kajára, már másodszor voltunk ott, hogy nem azért mondja, hogy ez a legjobb, mert jutalékot kap érte, hanem mert tényleg nagyon jó.

Az étterem nevét nem tudom, de a húsbolt mellett van közvetlen, pár lépcsőn kell felmenni a teraszra, ami fedett, kék kerítése van, meg jó sok növény előtte körbe.  Majdnem az Afroditi apartmannal szemben, aminek az alján ékszer és ajándékbolt van. Utána jön a kutyás élelmiszerbolt. Ez nem tudom, meddig lesz információértékű, egy gyönyörű husky "dolgozott" ott.

Itt ettünk aztán nagy adag tintahalkarikát, grillezett tintahalat, rákot (azt többet nem, itt is harcolni kellett a páncéllal, pedig azt írták, hogy bundázott, nem gondoltam, hogy a páncéllal panírozzák). Finom kaja ez, de kevés és melós. Anya akkor épp olyat rendelt, amit nem bírt megenni, töltött padlizsánt, besegítettem, mert ha nem, akkor szégyenszemre mehettünk volna Sassosékhoz szamuráj-gyrost enni.

Legközelebb nem megyünk máshová, bár a halétterem is jó volt, esetleg oda. 

 De mint mondtuk, magas a mérce. Paralia azért játszik a jövő évi tervekben, mert ott a kaja isteni. 

Kiröhögtek:

A mérce továbbra is magas, nem csak a kaja szempontjából.

Kéne egy szép kis szuvenír, egy szebb gyűrű, mint amit tavaly vettem Paralián. Az említett darab egy alap ezüst Bvlgari, valószínűleg a legegyszerűbb, de nagyon szeretem, és szeretnék olyat, ami kicsit jobb. (Szeretnék még jobbat is, mondjuk fehéraranyból, de a pénztárca nagy úr) Tavaly vettem még szép kis egyszerű de ízléses fülbevalót is, abból mindjárt két egyforma párat,  ha elhagyom az egyik pár felét, akkor is tudjam tovább hordani. Nem volt egy "nagy" összeg, a gyűrű 28, a fülbevaló  25 euró volt. De annyira szeretem, hogy voltunk itthon ásványbörzén, ott is voltak nagyon szép gyűrűk, de elképzeltem, hogy felhúzom a Bvlgari mellé, és akkor már nem is kellett. Különben Paralián ugyanott vettük, ahol a karikagyűrűnket.

Na szóval ott tartottam, hogy kéne nekem még gyűrű. Szélesebb, több kővel, meg minden.

Bemegyek a boltba, mondom szépen, tagoltan,  hogy "Bulgari szilver ring" 

Nos, első helyen rájött a röhögés a csajra, bár talán ott még nem mondtam, hogy ezüst, jobb esetben csak megmosolyogtak.  Nem értettem, miért, mert aztán az első boltban a másik alkalmazott vagy főnök karkötőt meg medált tudott mutatni Bvlgarit, akkor miért ciki, hogy nekem gyűrű kell? Mikor Paralián volt... Meg lett volna Neos Marmarason is, csak kicsi.

Szóval elszórakoztattuk az ékszerboltosokat, már a másodikba úgy mentem be, hogy megyek kiröhögtetni magam.  

Na, mindegy, talán majd jövőre, bár sanszos, hogy ugyanide jövünk vissza, de akkor két hétre és akkor lesz időnk bemenni Thesszalonikibe... Lesz még nekem Bvlgari gyűrűm, tuti.

Más kérdés, hogy itthon is meg lehetne kérdezni, de az nem olyan, nekem nem csak ékszer kell, hanem emlék is. 

Kirándulás:

Kettőn voltunk, az első busszal volt szigettúra. Három éve nem tudtunk elmenni, most megvolt, elég volt egyszer. Elvittek egy mézüzembe. levetítettek egy filmet a mézgyártásról, utána lehetett menni mézet venni. Rá is ugrott a sok nép, cipelték az üvegeket, pedig a boltban is kapni bárhol ugyanazt. Aztán mentünk Neos Marmarasra, ott volt piac, nagyjából hasonlított a tavalyira, ami Karteriniben volt, de az szebben volt megcsinálva, itt meg még sokkal több gagyi cucc is volt, nem is volt kedvem fotózni, meg láttam, hogy Károly azért fényképez. Nem is vettünk semmit, csak fügét, kimérve kesudiót,  meg olajbogyót, amit előtte megkóstoltam.

Aztán vittek még pálinkát kóstolni, na arról lemaradtunk, illetve nem láttuk, hogy mások ittak volna. Ez Partenonas-on volt, viszont ettünk fügét a bokorról. Utána vittek bort kóstolni, az is egy nagy üzemben volt, itt is vetítettek előtte a borkészítésről filmet, de oda be se mentünk, egyrészt nem érdekelt, meg egy levegőtlen terembe zsúfolódtunk úgy, hogy mi már csak állni tudtunk. Inkább kint vártunk, jó is volt a friss levegőn. Elvittek még vagy két helyre fel fényképezni, aztán ennyi. Eredetileg lett volna a programban fürdés is a Narancsparton, de jó is volt, hogy nem rakták bele, másnap láttuk, hogy milyen állapotok uralkodnak arrafelé és nem hiányzott.

Másnap mentünk az eddigi talán legszuperebb hajókirándulásra. Magánszervezésű kalóztúra, a Kalóztanya nevű helyen kell jelentkezni rá,  a tulaj a hajó kapitánya is, a család a személyzet.

Kicsit érdekes volt, mert egy füzetbe vezeti, hogy kik jelentkeznek és mindenféle papír nélkül elvette a pénzt, a füzetbe rögzítve, hogy fizettünk, de legalább kézzel írt volna valamit, hogy átvett tőlem 84 eurót... Bíztunk az internet  hatalmában, hogy ha valakit átver, az megírja és akkor ugye vége a boltnak. Amúgy teljesen korrekt volt, az volt a programban, amit ígért, nagyon jól éreztük magunkat, ehhez hozzájárult az időjárás is. Csak akkor kezdett el hullámozni egy kicsit a víz, mikor ebéd után hazafelé indultunk, de akkor már nem volt megállás, hogy fürödjünk, így pont jó volt. Amúgy meg végig szinte tükörsima volt, én is többször bementem fürdeni a nyílt vízen, meg kétszer állt meg a parthoz közel, ahol bárki leszállhatott. A kaja is nagyon jó volt szuvlaki, tzatziki, kenyérrel és paradicsommal meg paprikával.

Az egész kirándulás nagyon klassz volt, az biztos, hogy ide még egyszer visszamegyünk, a szigettúra az annyi, láttuk, kész.

Parasztvakítás: 

Hazafelé megálltunk a vámmentes boltnál.  Népek beözönlöttek, én is, mert már lassan csak ott kapható tesóm kedvenc piája, én is szeretem, de amennyit iszunk még van otthon. Régen itthon is volt, aztán a görögöknél a "supermarket"-ekben, de már ott sincs, csak a határon. Illetve ha jól emlékszem, Skiathoson találtunk egy szaküzletet, onnan hoztunk tavaly. Csomagolás szempontjából nem mindegy, mikor vesszük meg.

Szóval Archers beszerezve, elnéztem a parfümök felé. Mert ha már gyűrű, akkor a parfüm is az. Bvlgari Jasmin Noir. Itt jött a vámmentes parasztvakítás, mert az 50 ml 66 Euró volt, a 100 ml meg 96. Jelenleg - amitől szintén leesett az állam -  289 volt tegnap az Euró, így az 50 ml  19074, a 100 ml 26877 Ft. Ez akkor éri meg, ha a Rossmannban veszem a 30 ml-est 10eft-ért, mert a neten a pafümös  oldalakon az 50 ml 10380, a 100 ml-es 15920 Ft. Azért valahogy nem mindegy... Éljen a vámmentesség!

Összegezve:

Nagyon jó kis nyaralás volt ez, sokat mászkáltunk, fürödtünk, ettünk.  És a tengerben eldöntöttük, hogy Spanyolország még várhat, jövőre is Görögország. 70% Sarti, majdnem 30% Tolo. a többi a kaja miatt Paralia.

Jövőre is

2011. Szept. 15, csütörtök 12:42

Valószínű, hogy jövőre is ide jövünk, főleg ezért (is):

Mintha Sartin nyaraltak volna, mikor kitalálták, mert az itteni hullámok is pont ilyenek. Meg még ilyenebbek...  

Újra itthon

2011. Szept. 14, szerda 16:49

Hazaértünk, nagyon jó volt (naná... ), még pakolok és el kell ültetnem a görög növénykét. Becsületemre legyen mondva, hogy most vagyok csak Görögországban tizedszerre és még ugye a többi út is, és most fordult elő, hogy növényt csórtam. Viszont ez olyan vagány, hogy kigyökeresedett nekem, mire hazahoztam. Vettem neki egy műanyag dobozt, szóval nem is volt ingyenbe, abba tettem nedves papírt és most hogy kiszedtem, látom, hogy már szép gyökerei vannak.

Más kérdés az, hogy megsétáltatott a növény, mert elmentünk érte a Beach-re, aztán tegnap vettem észre még indulás előtt mászkáltunk, hogy két házzal odébb is van, bár nem olyan szép és a másik oldalon nőtt, mint amerre mentünk. 

 Aptenia cordifolia

A tenger farkasai

2011. Szept. 5, hétfő 08:24

MEGYÜNK, MEGYÜNK, MEGYÜNK!!!

Ez a Kalóztanya dala, most ez megy itthon ezerrel!

Befizetve 2011.

2011. Feb. 15, kedd 19:16

Most már azért tuti,hogy megyünk. Grand Tours, Sarti, Hotel George.

És elindult a visszaszámlálás is...

Jó sok van még addig, de hamar eltelik. 

Kavarás

2011. Feb. 10, csütörtök 06:42

Alapszituáció az volt, hogy két hét Sarti.

Már tavaly kinéztük az apartmant, erre várok hiába, mert az az iroda még nem kötött szerződést a görög tulajjal.

Oké, van másik. Tegnap mentem volna fixálni a dolgokat, előtte telefonon megbeszéltük, hogy kilenctől vannak nyitva, mehetek akkorra. (Délutános vagyok, nem érek rá elmászkálni az időt.)

Na, lebeszélem, hogy másik iroda, ugyanazon feltételek. Fizetni azonban még mindig nem tudok, mert a géniusz ügyintéző arról nem szólt, hogy ők ugyan kilenctől, de az út valódi tulajdonosa csak tíztől van nyitva.  A miskolci csak partneriroda.

De úgy látszik, mindennek van oka, délután bejelentették, hogy ne nagyon tervezzünk a szabadsággal, mert a felét most kiadják és még vagy 4 napot hagyunk meg év végére...

Ezek után nem merek két hétre menni, mert nem lesz miből...

Akkor tegnap este azt mondtam, mert Károly amúgy is a Granddal szeretett volna menni, hogy oké, de mivel csak egy hét, akkor szálloda, így bőven telik, sőt, ha van ellátás,. akkor kajára alig kell költeni. A tavalyi kiadások jelentős része az volt. (Mármint azon felül amit "fölöslegesen" vettem, kabát, esernyők, cipő, ékszerek etc.) Sarti amúgy is olcsó hely, mert mikor először voltunk, nem találtam igazán semmi értékeset, legnagyobb beruházás egy 9 Eurós úszószemüveg volt. Ja, tavaly azt is kellett venni, mert ezt elvitte a nagy hullámzás... de találtam pont ugyanolyat.

Szóval ma megyek az utazási irodába, lemondok minden eddigit (úgyse fizettem még semmiért) és megkötöm végre a szerződést most már e szerint.

Remélem.

Tervszerűen

2011. Jan. 24, hétfő 19:43

Be akartuk fizetni már most az üdülést, mint évek óta mindig január végén. Na igen, ha maradtunk volna idén is a Grand Toursnál, akkor ment is volna, de most a Flamencoval megyünk, (állítólag a Grand cége ez és a busz az övék lesz, ami visz) és nekik még csak a jövő héttől lesznek meg az árak. Mindenesetre az ügyintéző lefoglalta nekünk e-mailben, majd a jövő héten telefonál, ha lesz valami és mehetek fizetni. Jó azért évek óta ugyanoda járni, már ismernek arcról is.

Azért a Flamenco, mert nekik bent van a szállás a faluban, a Grandnak meg saját apartmanja van Sartin, de a központtól 1600 méterre. Ez kevésbé zavarna, mert laktunk már ott 2008-ban, de ez volt a legkisebb szállás az eddigi összes közül, és az U alakú udvar minden zajt felerősít. És hogy milyen (nagy)hangú társaságot fogunk ki, azt senki sem garantálja. Úgyhogy köszönöm, de nem megyünk még egyszer oda, majd elsétálunk terepszemlét tartani meg nosztalgiázni.

Viszont fejlődik a település, van ott is Arvanitídisz... Már csak egy Lidl hiányzik a magyarok komfortérzetéhez. 

Szóval a jövő héten lesz minden biztos.  Hoztunk idei Grandos katalógust is, jó azt kézből is tanulmányozni és ledöbbentem, mert a jövőre tervezett szállást kivették a kínálatból. A francba!!!

Thesszaloniki 2010

Paralia 2010

Katerini 2010

Paralia kaják 2010

Skiathos

Ara 1

Ara 2

Ara 3

Delfinek 2

Delfinek 1

Hullámok 4

Hullámok 3

Hullámok 2

Hullámok 1

Kajás nyaralás

2010. Szept. 20, hétfő 09:18

Aug. 31. délben gyros, este tintahalkarika

Szept. 1. töltött tintahal

Szept. 2. grillezett polip

Szept. 3. ebéd tintahalkarika, este muszaka

Szept. 4. ebéd szuvlaki tál, este grillezett polip és tintahal

Szept. 5. rántott, grillezett és kerámiatálban sült sajt (ez 3 különböző kaja)

Szept. 6. rántott sajt, tintahalkarika

Szept. 7. rántott sajt, padlizsánkrém

Szept. 8. ebéd a kalózhajóval valamilyen hal rizzsel, este spagetti carbonara

Szept. 9.  2 rántott sajt, sütemény (milfei)

Szept. 10. gyros tál

Szept. 11. délben szuvlaki tál, este tintahalkarika

Szept. 12. gombás tejszínes csirkemell rizzsel

Szept. 13. rántott csirkemell

És ezt csak én ettem, Károly evett még garnélát grillezve (én azért nem, mert csak hat darab volt, és eszméletlen meló volt kiszedni a páncéljából, különben isteni,) marharagut zöldséggel, nyelvhalat, meg persze olyanokat is, mint én.

A legmenőbb a tintahalkarika volt, de a legfinomabb a szuvalki tál, mert nem mellből volt, hanem combból és a rántott hús. IGEN! Görögországban ettem életem eddig legjobb rántott csirkemellét! Finom újdonság volt a polip, most ettem először, de ezek után még, még, még! Elsőre kevés volt, azért ettem másodszorra még együtt egy tintahallal, de az meg úgy elég sok volt. Azért elfogyott... A vége felé kissé telített lettem a  tengeri cuccokkal, de legközelebb is a hagyománynak megfelelően rántott tintahalkarikával kezdek! 

Paralia 2010. txt

2010. Szept. 19, vasárnap 16:31

Augusztus 30. - szeptember 15.

Eddig többször kezdtem azzal a beszámolót, hogy egy nagyon tartalmas nyaraláson vagyunk túl. Nos, ez nem az volt. Már kezd hasonlítani az igazi nyaraláshoz, a totál kikapcsolódáshoz, de azért voltak elvétve programok is.
Két hetet töltöttünk kint, nagyjából elég. Mikor az első turnus ment haza, akkor nagyon kevésnek tűnt az idő, és még simán ellettünk volna még egy hétig is... (De hülye szó, ellettünk, nem vagyunk kölykező állatok )
Különben valahogy összefolytak a napok, nem is tudtuk fejben rendesen követni, mikor hol tartunk épp. nyomtattam még itthon egy sima táblázatot, napló jelleggel írtam bele csak pár szóban, mikor mit csináltunk, így könnyebb volt átlátni és tervezni, hogy mennyi van még hátra.
Majd beírom ide is, most nem itthon vagyok. Az látszik belőle, hogy jókat ettünk! Olyat is, amit majd itthon is kipróbálok. Pl. a padlizsánkrém isteni volt, hasonlóan kell fűszerezni, mint az avokádót. Fogok csinálni töltött gombafejeket is, ez volt az egyik, amit két éve ettünk itt, de most hosszas könyörgésre sem készített a szakács. Pedig a végére már jóba voltunk, egy adott étterembe  (Eva Hotel, Restaurant Gala) jártunk kajálni, magyar a pincérlány, ő adta a recepteket is. A harmadikat holnap pórbálom ki, - millefeuille franciásan, milfei görögösen -  lehet, hogy ezt most pár napig ő sem tudta megcsinálni, ott kapható por kell hozzá, volt még a boltban 11 csomaggal, az jött Magyarországra.  Bocsi, Andi... A csokisból azért hagytam. Ezt sajnos Paralián csak az Arvanitídiszben lehetett kapni, remélem Sartin majd lesz másik boltban is.  Avagy ez jó ürügy lesz bemenni Thesszalonikibe...

A két hét alatt ötször mozdultunk ki Paraliáról, kétszer egyedül Katerinibe, szerdán és szombaton van nagy piac, azért mentünk be. Hiába, no, eldöntöttem, hogy függöny kell nekem onnan. Voltunk még (kalóz)hajózni, sajnos nem a kiválasztott hajóval vittek, de jó volt. Mentünk még Skiathosra (delfinek és a fantasztikus vízű Koukounaries beach) és voltunk Thesszalonikiben úgy, hogy hét óra szabadidőt kaptunk. Igazából csak az volt, nem volt szervezett városnézés (szerencsére). Eleinte tartottam attól, hogy a hét óra sok lesz, de lazán eltelt, a végén pihentünk még a Goody's-ban (a gyorséttermek mindig egyenlőek a toilettel is), amúgy mászkáltunk, nézelődtünk. A szervezett programokon általában két, két és fél óra a szabadprogram, mi itt azzal kezdtük, hogy felmentünk a Fehér Toronyba, csak ez volt háromnegyed óra. Nem a felmenés, az egész, nézelődés, fényképezés. Ha csak két óránk lett volna, el se érünk a bazárig... Azért olyan is volt, amit még én sem láttam, Károlynak meg minden új volt, jól éreztük magunkat.

Fotók később, lehet, hogy csak fotoklippek formájában.

Lillafüred és Felsőhámor

Gaudi

Visszaszámlálás újra!

2010. Aug. 9, hétfő 11:40

Ma tudatosodott bennem, hogy már csak három hét!!!

ÉS FÜRÖDHETEK VÍZBEN AKÁR MÁR MA IS, három hét múlva meg pláne!!! SŐT! Orvosi rendelvényre nyaralok, ma voltam kontrollon, azt mondta, egy hónap múlva menjek megint, mondtam neki, hogy pont nem vagyunk itthon, előtte vagy utána tudok jönni. Azt mondta, menjek el nyugodtan nyaralni, majd elég, ha utána megyek. Szóval ő küldött...

Ezek után már semmi nem állíthat meg! 

Costa Brava.avi

Barcelona.avi

Harmadik "nászút" befizetve

2010. Jan. 11, hétfő 20:51

Már számolunk vissza... 

Ma fizettük be, úgyhogy most már tuti. Meg is jelent a honlapon a foglaltsági térképen, a miénk az egybe négy négyzet.

És itt lakunk:

Már csak ki kell bírni addig... 

Görög virágok.avi

Görög cicák.avi

Sagrada Familia.avi

Blanes-i botanikuskert - Jardí Botánic Marimurtra .avi

Ezt ettük Paralián 2008.

2009. Nov. 19, csütörtök 20:36

Kivéve az első kép, mert az a Sartiban lévő gyroszos...

Ezt ettük Toloban

2009. Nov. 17, kedd 11:33

Made by Roy

Majd én is fogok csinálni ilyet a tavalyi Paraliás képekből, mert ott még jobb kajákat ettünk... és jövőre még jobbakat fogunk! 

Tolo 2009.jpg

2009. Okt. 2, péntek 19:55

Tolo

Epidavrosz - Korinthoszi csatorna - Mükéné

Hajókirándulás: Hydra - Spetses

Athén

Nafplion éjjel és nappal